Szintén keresztszemes, a javából. Aki ismeri a technikát, annak sokat mond a kép mérete: 56000 keresztöltés 50 színárnyalattal. Az eredmény magáért beszél.
A korábbi években sokak szerint művészi szintre emeltem a keresztszemes hímzés tudományát, ami nem kapcsolódik közvetlenül az iskolai tevékenységhez, de nagyon közel áll hozzám, kedves a szívemnek. Néhány kép csemegézésre.
Megszállt az ihlet és a nyári élményekből merítve napraforgó festésébe kezdtem. A mű számomra sok új felfedezést hozott a vízfestési technikával kapcsolatban. Rájöttem, hogy nagyon kuka vagyok hozzá és csak gyakorlással tudok előbbre jutni.
Tudom kifogás: nagyon kevés az időm erre a tevékenységre.
Eszter javaslatára acryl festéket vásároltam, sárga, kék vörös, fehér és fekete színekben és azt hittem szépen kikeverem a szükséges árnyalatokat és király leszek.
Első próbálkozásra beletört a bicskám, kénytelen voltam utána nézni a színkeverésnek.
A döbbenet a száradási idő rövidségével folytatódott.
Aztán kemény 6 órai küzdelemben sikerült megbírkózni a kiadott feladattal, és ha a művészetemmel nem is sikerült lenyűgözni oktatómat, a szorgalmat elismerve, az első értékeléskor jól szerepeltem.
A kép ismét messze esik a művészettől, de fényképmásolatnak azért elmegy. Meg is kaptam a magamét. Nesze neked precizitás. Tény, hogy ilyen arcról nem lehet babaportrét készíteni. Sajnos öregszenek a gyerekeim.
Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ecsetet kell ragadnom. Az iskola kedvéért megtettem. Elkészültek az első házi feladataim, amikre büszke voltam, az értékelésig. Ott rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok festő, mert nem vagyok képes az önálló, a mai kor művészi szellemének megfelelő műveket alkotni. Másolónak talán elmehetek.
Az Internetes társkeresés 2009 évi egyik pozitívuma egy hirdetés volt a Ring Szakképző Iskola részéről. Ötvös képzés indul. Rábeszéltem magam, hogy nekem meg kell tanulnom ezt a szakmát. Jelentkeztem és már nem volt visszaút. Kellemesen csalódtam, igazán jó csapat részese lettem.